Adott a lehetőség. Válassz. Dönts december 31-éig, utána már késő bánat.
Ha rosszul döntöttél, senki nem tehet róla, hogy még dönteni se tudsz, a te bajod, ha nem az előnyösebb megoldást választottad.

Mikor derül ki, hogy jól vagy rosszul döntöttél? Amikor nyugdíjba vonulsz és megállapítják a nyugdíjad összegét. Addig pedig rághatod a körmödet, miközben figyeled a magánnyugdíjpénztárak gazdálkodási és hozam-adatainak alakulását és hallgatod a híreket az állami nyugdíjrendszer változásairól.

Először 1998-ban állt válaszút előtt ez a korosztály, amikor "önként" választhatott magánnyugdíjpénztárat. (Azért az idézőjel, mert sokan úgy élték meg az önkéntes döntést, hogy a munkáltatójuk aláíratta velük az előre kitöltött belépési nyilatkozatot.)

Azután 2002-ben, mikor kiderült, hogy sokan hátrányos helyzetbe kerülhetnek nyugdíjazásukkor, december 31-éig hozhatott döntést a TB-rendszerbe való visszalépésről a korábban önként magánnyugdíjpéntárat választó.

Újra itt a lehetőség, igaz most már csak egy szűk csoport számára. 2009. december 31-éig dönthetnek az 52 év felettiek a TB-be való visszalépésükről.

Az Országgyűlés 2009. június 29-én fogadta el azt a törvényt, amely tartalmazza a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés lehetőségének szűk körű megnyitását az év végéig. (A törvény vonatkozó részét lásd a cikk végén.)

A lehetőséggel azok a pénztártagok élhetnek, akik

- 2008. december 31-ig betöltötték 52. életévüket és
- önként váltak magánnyugdíjpénztár tagjává.

Azok, akik 2009. július 9. előtt vonultak nyugdíjba, és tb-nyugdíjuk összegét (magánnyugdíjpénztári tagságukra tekintettel) 75 százalékos mértékben határozták meg, kérhetik nyugellátásuk összegének ismételt megállapítását, a pénztártagság figyelmen kívül hagyásával.

Ebben az esetben 2008. júniusig visszamenőleg meg fogják kapni a megállapított és a teljes összegű nyugdíj differenciáját figyelemmel az időközben bekövetkezett nyugdíjemelésekre is. Az egyösszegű és visszamenőleges kifizetést követő hónaptól pedig a teljes összegű, az időközbeni emelésekkel növelt összegű nyugdíjat fogják tovább folyósítani számukra.





A TB nyugdíjrendszerben az öregségi nyugdíjat a figyelembe vehető havi átlagkereset és a megszerzett szolgálati idő beszámításával állapítják meg, míg a magánnyugdíjpénztári rendszerben a nyugdíj mértéke attól függ, hogy a pénztártag mekkora összeget fizetett be, a pénztár milyen költséggel működött, és a befizetéseket a pénztár milyen eredménnyel fektette be.

Pénzügyi szakemberek véleménye szerint ma legalább huszonhárom-huszonöt éves folyamatos magánnyugdíjpénztári fizető tagság kell ahhoz, hogy az innen kapott járulék mértéke "nagy valószínűséggel" meghaladja a várható TB-nyugdíj huszonöt százalékát. Tehát, aki 1998-ban lépett át, és várhatóan 2021-ben megy nyugdíjba, a 23 éves pénztári tagsága után nem biztos, hogy fog annyi járadékot kapni, hogy az 100%-ra kiegészítse a TB-től kapott nyugdíját.

A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, sok egyéb szempontot is figyelembe kell venni még.

Mérlegelendő szempontok:

* A magánnyugdíjpénztári rendszerben több lehetőség is van a megtakarítások felhasználására. Azok a tagok, akik kevesebb, mint tizenöt évet töltenek el benne, azaz 2013-ig nyugdíjba vonulnak, eldönthetik, hogy magánnyugdíjpénztári megtakarításaikat felveszik egy összegben vagy járadékszolgáltatást kérnek. Az ennél hosszabb időt a rendszerben eltöltők pedig a járadékszolgáltatás különböző típusai közül választhatnak majd.

* A magánnyugdíjpénztári megtakarítások - szemben az államival - örökölhetők.

* Azoknak érdemes számolgatni, akik magas jövedelmük után fizetik a járulékot és így szép summa gyűlt össze a számlájukon.

* A nyugdíjpénztárak 2008. évre vonatkozó hozamadatai a mínusz húsz százalékos átlaggal nem alaptalanul keltenek aggodalmat a nyugdíj előtt állókban.

* A válság okozta negatív eredmények hosszú távon kiegyenlítődnek. Akinek nyugdíjmegtakarítása a távolabbi jövőben kerül felhasználásra, alaposan fontolja meg döntését.

* A magánnyugdíjpénztárak számára a jogszabály magas költségeket enged, ami elviszi a hozam egy részét.

* Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az állami nyugdíjrendszer keretei is elég feszítettek, nagy összegű nyugdíjra nem számíthatnak az ide tartozók. Viszont a jelenlegi szabályozás mellett elég biztonságosnak és kiszámíthatónak tűnik.

* Akinek tartósnak, biztosnak tűnik a munkahelye hosszabb távlatokban, annak nem biztos, hogy érdemes visszalépni.

* Azoknak, akiknek munkahelyük hosszabb távon bizonytalan, vagy egészségük kérdésessé teszi, hogy a nyugdíjazásig lévő idejüket ki tudják dolgozni, vagy rövid idejük van a nyugdíjazásig és alacsonyabb a jövedelmük, javasolt a változtatás megfontolása.

* A tb-nyugdíjnak is van kockázata (lásd. 13. havi nyugdíj eltörlése).


Ügyintézés

Év végéig még van idő dönteni, de nem szabad az utolsó pillanatra hagyni az ügyintézést.
Az érintetteknek a PSZÁF szeptember 30-ig levelet küldött, amelyben tájékoztatást ad a nyugellátás módosításával kapcsolatos eljárásról.
Amennyiben a pénztártag a visszalépés mellett dönt, vagy a volt pénztártag kéri a megállapított nyugellátása módosítását, az erre vonatkozó kérelmét legkésőbb 2009. december 31-ig, dokumentált módon (tértivevényes levélben) küldje el a magánnyugdíjpénztárához.

A pénztár a kérelmet annak beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles megvizsgálni. Amennyiben a kérelem a feltételeknek megfelel és a pénztár elfogadja azt, a tag számláján felgyűlt járulékbefizetések összegét átutalja a TB-be.

A munkáltató és a tag által befizetett tagdíjkiegészítések sorsáról azonban a pénztártag dönthet. Kérelmében meghatározhatja, hogy egy összegben veszi fel, vagy önkéntes nyugdíjpénztárába utaltatja.

A kérelemnek előírt (kötött) formája nincs. A benyújtott kérelemben azonban feltétlenül fel kell tüntetni a kérelmező nevét, lakcímét és TAJ számát, az egyértelmű azonosíthatóság érdekében.

A nyugdíjpénztárak honlapján általában - hosszas keresgélés után - találhatunk letölthető nyomtatványt, amit kitöltve, aláírva el lehet küldeni a pénztárnak, de van olyan honlap, ahol ennek semmi nyoma.
Tájékoztatást viszont találunk és majdnem mindenhol elérhető egy nyugdíjszámító program, amelynek segítségével megtudhatjuk, hogy mit érdemes tennünk. Minden valószínűséggel azt ajánlja a nyugdíjpénztár, hogy maradj a tagja, sőt vállald még több tagdíjkiegészítés fizetését.
A pénztárak azt is ajánlgatják, hogy ha mégis kilépsz, a felhalmozódott tagdíjkiegészítésed ne vedd fel, hanem lépj be önkéntes nyugdíjpénztárukba és arra utaltasd át az összeget.

Habár a PSZÁF tájékoztatója szerint elég egy kérelmet küldeni a nyugdíjpénztárnak, van olyan pénztár, amely a folyamat megnehezítése érdekében még egyéb dokumentumok (lakcímkártya, személyi igazolvány vagy születési anyakönyvi kivonat másolata) megküldését is kéri.


Letölthető minta a benyújtandó kérelemhez

Pézügyi Szervezetek Állami Felügyelete


Mindenkinek magának kell dönteni, megfontolva a mérlegelendő szempontokat, de hogy jól döntünk-e, azt majd csak a jövőben tudhatjuk meg.





Vonatkozó jogszabályok

1997. évi LXXXII. törvény
a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról

Átmeneti rendelkezések

123. § (6) Azok a 120 hónapot meg nem haladó - különböző pénztárakban eltöltött és összeszámított - tagsági jogviszonnyal rendelkező pénztártagok, akik - a 23. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott eset kivételével - nyugdíjszolgáltatásra szereznek jogosultságot, 2012. december 31-ig kezdeményezhetik a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépést. A visszalépésre abban az esetben van lehetőség, ha a magánnyugdíjpénztár tájékoztatása szerint a pénztártag részére megállapítható, a 27. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt járadéktípusnak megfelelően számított magán-nyugdíjpénztári járadékszolgáltatás várható összege nem éri el a pénztártag Tny. 12. § (7) bekezdése szerinti nyugellátásának 25 százalékát.

(7) Az 58. §-ban meghatározott saját tevékenységi tartalékot - a pénztár tevékenységi engedélyének jogerőre emelkedését követő első 3 évben - akkor kell képezni, ha a pénztár befektetett eszközeinek az éves beszámoló jelentése szerinti értéke a 2 milliárd forintot eléri.

(8) A pénztártag 2010. december 31-ig visszaléphet a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, amennyiben

a) önkéntes döntése alapján vált a pénztár tagjává, és

b) a Hszt.-ben, illetve a Hjt.-ben meghatározott szolgálati viszonyban áll, és

c) 2007. december 31-én legalább húsz év, a Hszt., illetve a Hjt. szerinti tényleges szolgálati viszonyban eltöltött szolgálati idővel rendelkezik.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott pénztártagokat a Hszt. 191. § (1) bekezdése, illetve a Hjt. 212. § (1) bekezdése szerinti szervek 2008. február 28-ig tértivevénnyel ellátott - a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel egyeztetett tartalmú - levélben értesítik a visszalépés lehetőségéről, amelyben tájékoztatják őket a magánnyugdíjpénztári tagság várható előnyeiről, illetve kockázatairól.

(10) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyelete 1997. szeptember hó 1. napján megszűnik, e naptól kezdve jogutódja az Állami Pénztárfelügyelet.

(11) Ahol jogszabály az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyeletét említi, azon az e törvény szerinti Állami Pénztárfelügyeletet kell érteni.

(15) A társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő pénztártag 2009. december 31-éig visszaléphet a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, amennyiben

a) önkéntes döntése alapján vált a pénztár tagjává, és

b) 2009. január 1-jét megelőzően az 52. életévét betöltötte.

(16) A (15) bekezdésben meghatározott pénztártagot a Felügyelet legkésőbb 2009. szeptember 30-áig tértivevénnyel ellátott - a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel egyeztetett tartalmú - levélben értesíti a visszalépés lehetőségéről, amelyben tájékoztatja őt a magánnyugdíjpénztári tagság várható előnyeiről, illetve kockázatairól.

123/B. § (1) A pénztáraknak a likviditási tartalék igénybe vett értékelési különbözetre képzett céltartalékaként 2003. január 1-jén kimutatott összegét a 2002. december 31. napját követő első hozamfelosztás során a hozamfelosztás szabályai szerint kell az egyéni számlákra és a szolgáltatási tartalékokra felosztani.

(2) A pénztári minősítésű könyvvizsgálói névjegyzékbe történő nyilvántartásba vétel 46. § (10) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feltételeinek első ízben 2007. január 1-jén kell megfelelni.

(3) A 46. § (4) bekezdésében meghatározott időtartamot 2002. december 31-ét követően kell számítani. A 2003. január 1-jén hatályban lévő könyvvizsgálatra kötött szerződések legfeljebb ötéves időtartamra meghosszabbíthatók.

(4) A 2003. december 31-én hatályos kedvezményezett jelölés a 29. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaktól függetlenül 2004. január 1-je után is érvényes, azonban ebben az esetben is alkalmazni kell a 29. § (3)-(10) bekezdéseinek előírásait.

123/C. § A pénztártagok jogosultak a választható portfoliós rendszer bevezetését megelőzően egy alkalommal kérni a pénztártól a 68/A. § (4) bekezdésétől eltérő portfolióba történő sorolásukat, amennyiben erre vonatkozó kérelmük a pénztárhoz a választható portfoliós rendszer bevezetését megelőző 30. napig beérkezett. A pénztár köteles a pénztártagokat fenti kérelmük alapján az általuk választott portfolióba átsorolni. A választható portfoliós rendszer 2007. január 1-jei bevezetése esetén a 2007. január 31-ig beérkezett kérelmeknek megfelelően kell a besorolást elvégezni. A választható portfoliós rendszer 2007. január 1-jét követő időponttól való bevezetése esetén a bevezetés időpontját úgy kell meghatározni, hogy a bevezetést megelőzően a pénztártagok által kért besorolásra meghatározott határidő teljesíthető legyen.



2009. évi LXXVII. törvény
a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról

226. § (1) Az a személy, akinek e törvény hatálybalépését megelőzően a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 12. §-ának (7) bekezdése alapján a Tny. 6. § (1) bekezdésének a) pontjában - ideértve a Tny. 6. § (4) bekezdésében felsorolt ellátásokat is - meghatározott nyugellátást állapítottak meg, 2009. december 31-éig kérheti nyugellátása összegének a Tny. 12. § (6) bekezdésének alkalmazásával történő módosítását.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés által érintett személyeket a Felügyelet legkésőbb 2009. szeptember 30-áig tértivevénnyel ellátott - a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel egyeztetett tartalmú - levélben értesíti, amelyben tájékoztatja őket a nyugellátás módosításával kapcsolatos eljárásról.

(3) Az (1) bekezdés szerinti módosítási kérelmet (a továbbiakban: módosítási kérelem) ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtani, amelytől az érintett személy nyugdíjszolgáltatásban részesült, illetve amelynek tagja. A pénztár a kérelmet annak beérkezésétől számított 8 napon belül köteles megvizsgálni. Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, a magánnyugdíjpénztár erről értesíti a kérelmezőt.

(4) Amennyiben a kérelmező már részesült magánnyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatásban, az igénybe vett szolgáltatás összegét köteles a módosítási kérelem benyújtásától számított 30 napon belül a magánnyugdíjpénztár részére visszafizetni. A magánnyugdíjpénztár a visszafizetési kötelezettség teljesítését követően, legkésőbb a módosítási kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles a magánnyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatás megállapításának vagy biztosítóintézettől történt megvásárlásának időpontjában a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott jogszerű követelésének megfelelő összeget a Nyugdíjbiztosítási Alapba átutalni és erről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet - a módosítási kérelem másolatának megküldésével együtt - értesíteni.

(5) Amennyiben a kérelmező részére nyugdíjszolgáltatást nyújtó magánnyugdíjpénztár jogutód nélkül megszűnt, a (4) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kérelem benyújtását, illetve az igénybe vett magán-nyugdíjpénztári szolgáltatás igazolt összegének visszafizetését az érintett személynek az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére kell teljesítenie.

(6) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a (4)-(5) bekezdésben foglaltak szerint átutalt összeg beérkezését követő hónap utolsó napjáig intézkedik a nyugellátás összegének a megállapítás időpontjára visszamenőleges, az időközben végrehajtott nyugdíjemelések figyelembevételével történő módosításáról.